Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még az autó hifi szárnyalt, a mindennapjainkhoz hozzátartozott a mélyláda méretezése, a tápkábel megfelelő kiválasztása és az amerikai mértékegységek átváltása. Akkor készítettem ezt az oldalt, hogy munka közben ne kelljen keresgetni a képleteket, rengeteg időt elpazarolni a formátlan hangdoboz belső méretének kiszámolására. Nem gondoltam volna, hogy 2016-ban még szükség van rá, de amint lekerült az új weblapról, azonnal jelzést kaptam. Íme visszatettem, használjátok és köszönöm, hogy használjátok.
A zene legyen veletek!

Adjuk meg subwoofer ládájának külső méreteit és az anyagvastagságot, a méretező kiszámolja a belső térfogatot. A kárpitozás megkönnyítése végett valamint esztétikai és praktikai (fogás, emelés) szempontokból a láda oldalát (a:d) egy anyagvastagsággal beljebb szereljük.
A méretező ezt a peremet figyelembe veszi a számolás során!
Ajánlásom szerint használjuk a hangszóró gyári adatait, mert az ettől való jelentős eltérés rossz élményt okozhat.

Amikor csökkentjük a láda méretét, akkor a hang feszesebb, gyorsabb, dinamikusabb lesz, míg a láda méretének növelése kellemesebb, lágyabb mélyhangot eredményez, viszont csökken a terhelhetősége. A szűkebb ládák a ma közkedvelt zenékhez, míg a nagyobb ládák az akusztikus, jazz, klasszikus vagy pop zenéhez illenek.

Ha a láda oldalai párhuzamosak, akkor az állóhullámok tompítása végett a belső oldalakra ragasszunk laza szerkezetű vékony anyagot. Előfordulhat, hogy az autó adottságai miatt nincs lehetőség a megfelelő méretű láda építésére, ekkor, ha a láda belsejébe lazán széthúzott lehetőleg természetes anyagú vattát vagy gyapjút teszünk, olyan eredményt érünk el, mintha megnövelnénk a láda méretét 20-30%-al.

A háromféle szűrő a hangszórók elhelyezésében és a vágás meredekségében különbözik.

Ha csak egy magas sugárzóval szeretnénk bővíteni hangrendszerünket, akkor a 6dB-es vágás is megfelel. Adjuk meg a magas sugárzó impedanciáját (gyári adat), majd figyelembe véve a hangszóró adatait válasszuk ki azt a frekvenciát amelytől fölfelé működtetni szeretnénk a sugárzót. A kapott eredményhez válasszuk a megfelelő szabványos értékű bipoláris kondenzátort figyelve annak helyes feszültségértékére. A megfelelő érték összeállítható két kondenzátor összekapcsolásából, például a 13uF értéknek megfelel, ha párhuzamosan kapcsolunk egy 10µF és egy 3,3µF-ot, ami igaz, hogy egy kicsit nagyobb (13,3µF), de az eltérés 5%-on belül van és az megengedhető.
Az induktivitás kiválasztásakor részesítsük előnyben a légmagos tekercseket, valamint elfogadható a ferritmag, de kerüljük a vasmagos megoldást.

A 12dB-es vágás pontosabb, meredekebb karakterisztikát nyújt (néha túl pontos). Ebben az esetben nem csak azt határozhatjuk meg, hogy a magas sugárzó milyen frekvencia felett dolgozzon, hanem a mély, illetve közép-mély hangszóró felső frekvenciaértékét is. Ilyen beállításban minden hangszóró a saját tartományában dolgozhat, nem terheljük a magasat középhangokkal és nem kell a mélysugárzónak sem a teljes sávot reprodukálnia, ezzel jelentősen csökkentjük a fellépő torzításokat és növeljük a hangszórók terhelhetőségét.

Egy tengelybe szerelt hangszórók alatt azt értjük, hogy a magas és a mély hangszóró azonos síkban helyezkedik el, gondoljunk itt egy otthoni hangdobozra, ahol ugyan azon oldalon, egymás alatt vannak a sugárzók

Nem egy tengelybe szerelt hangszórók például, amikor a mély, illetve közép-mély az autó ajtajában az autó középtengelye felé néz, míg a magas sugárzó a műszerfalban a szélvédő felé sugároz. Ebben az esetben a magas hang és a mélyhang között fáziseltolódás keletkezi, ezt próbáljuk kompenzálni a hangváltó méretezésével.

A reflexcső alkalmazásával kiemelhetünk adott frekvenciákat, ami akár a hangszóró, akár az autó akusztikus tulajdonságai miatt gyengék.

Szinte minden hangszórógyártó ajánlásában találunk reflexláda és csőméretezést, de ha a gyári paraméterek nem hozzák meg a várt hangzást a méretező segítségével finomíthatunk rajta.

A cső úgy működik, mint egy orgonasíp vagy egy üdítős üveg, ha belefújunk, a hossz és az átmérő függvényében csökken a saját frekvencia, figyelnünk kell azonban arra, hogy a túl vékony vagy hosszú csőben egy mellékhang, egy szélzaj keletkezik!

• Ezüst 0,016 Ωmm²/m
• Réz 0,018 Ωmm²/m
• Arany 0,022 Ωmm²/m
• Alumínium 0,027 Ωmm²/m
• Vas 0,100 Ωmm²/m
• Cink 0,115 Ωmm²/m
• Ólom 0,208 Ωmm²/m

A fajlagos ellenállás az egységnyi keresztmetszetű, egységnyi hosszúságú vezeték ellenállásának számértéke. Húúú - ez nagyon iskola szagú, de mire jó?

Nagyon fontos a zeneszerelés során, hiszen már a rendszerünk megtervezésekor meg kell határozni az egyes alkotóelemek kábeleinek vastagságát. A képlet segítségével könnyen kiszámolhatjuk, hogy az autó hátuljába szerelt erősítő tápkábelén mekkora feszültségesés várható és így kiválaszthatjuk a megfelelő keresztmetszetet.

Ugyanígy ellenőrizhetjük, hogy az autórádiónk tápellátásához megfelelő-e a gyári vezetékezés vagy érdemes egy vastagabb kábellel kiváltani.