6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 55/A. § (1) A gépkocsit fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával.

A nappali menetfény kiválasztása a beépítésre vonatkozó szabályok miatt nehéz feladat, amiben szívesen segítünk. Munkatársaink, ismerve a DRL piaci kínálatát segítenek Önnek a legjobb és persze a legszebb világítótest kiválasztásában, személyesen vagy a 06 1 436 0 436 telefonszámon.

2011. február 7-én lépett hatályba az az Európai Unióban 2008-ban megszavazott rendelet, amely az újonnan forgalomba helyezett, 3500 kg-ot meg nem haladó össztömegű gépjárművek kötelező, nappali kivilágításáról rendelkezik.
A törvény egy külön fényforrás meglétét írja elő, amely az előírt fényerővel kizárólag nappali viszonyok között működik, gyújtásráadásra aktivizálódik, és melynek kizárólagos célja a forgalomban résztvevő jármű kivilágítása – így biztosítva annak jóval messzebbről való észlelését a többi közlekedő számára.

EU előírással minden új autón kötelező tartozék a nappali menetfény, éppen ezért egyre többen szeretnének a meglévő autójukra is. Vannak azonban buktatók. Utólagosan, házi feladattal is megoldható az ún. DRL, azaz a nappali menetfény felszerelése, de vannak betartandó szabályok, illetve technikai nehézségek, ezért érdemes előtte tájékozódni, mielőtt hanyatt homlok elrohanunk a boltba DRL készletet venni.
Sokan tévesen gondolják, hogy a BMW kezdte a nappali menetfény őrületet, ugyanis az E39-es 5-ös sorozaton debütáló fénygyűrűk csak ötletes helyzetjelzők voltak. Kétségtelen azonban, hogy a müncheniek egyedi megoldása hatással volt az időközben kialakult trendre, és idén már Európai Uniós előírás, hogy minden újonnan bevezetett modellnek rendelkeznie kell nappali menetfénnyel, amely a motor beindítása - pontosabban már gyújtás - után önműködően azonnal működésbe lép.
A nappali menetfényt szolgáltató lámpatest lehet különálló egység (ahogyan például az új E-osztályos, W212-es kódjelű Mercedeseken láthatjuk), vagy elhelyezkedhet a már meglévő fényszórókon belül is. Utóbbi esetre szolgálnak példaként az A6-os Audik fényszóróinak alján megbúvó LED-csíkok, vagy a BMW-k fényszóróinak optikáit körülölelő, Angel-Eye névre keresztelt, világító gyűrűpárok – hogy a teljesség igénye nélkül, csak a legnagyobb gyártókat említsük. De egyszerűbb – és nem utolsó sorban olcsóbb – megoldásként szót érdemel a Volkswagenek távolsági fényszóróizzóinak csökkentett teljesítményen történő, e célú üzemeltetése is, amely egy plusz elektronikán kívül nem igényli újabb lámpatest kialakítását. Hasonlóan integrálták a fényt a Skoda Octaviákon is, ahol a ködfényszóróban került elhelyezésre egy külön izzó.

A mozgó járművek kivilágításának fontosságát hosszú évtizedekre visszanyúló, baleseti statisztikák támasztják alá, melynek eredményeként 1993. március 1.-én Magyarországon is bevezették a tompított fényszóró használatának kötelezővé tételét minden olyan gépjárműre vonatkozóan, amely lakott területen kívüli főútvonalon, vagy éppen autóúton / autópályán halad.

Azonban a különböző tagországokban az Európai Unión belül is eltérő szabályozások vonatkoznak az autósokra a tompított használatát illetően, ezért emiatt is égető fontosságú volt egy egységes, biztonságot célzó rendelkezés létrehozása.

- miért nem a tompított fényszóró?

Ugyanakkor jogosan merül fel az a kérdés is, miért nem a tompított fényszóró használatát teszik egységesen kötelezővé egy ilyen horderejű kérdésben. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a válságból még csak alig kilábaló autóipar megerősödésének sem az egyre újabb, őket sújtó előírások kedveznek a leginkább. A válasz pedig – akármilyen hihetetlen is – a környezettudatosság-ban rejlik. Tudniillik a tompított fényszórók a velük együtt világító berendezésekkel együtt jelentős elektromos energiafelhasználást eredményeznek, amit egy 30-40 százalékos hatásfokú belsőégésű motor által hajtott, kb. 85%-os hatásfokú generátoron át a tüzelőanyag elégetéséből kell kinyerni. Számok tekintetében ez azt jelenti egy autó esetén, hogy a két tompított fényszórók – Xenon esetén – alsóhangon is, darabonként 35W-tal számolva már 70W-ot emésztenek, amihez hozzáadódnak a rendszámtáblát megvilágító (nappal láthatatlan) lámpák kb. 10 Watt erejéig, az első és hátsó helyzetjelzők 2x4W + minimum 2x5W = min. 18W-os igénnyel, valamint végezetül a műszerfal és az egyéb kezelőszervek megvilágításaira fordítandó, további lámpácskák, a maguk 20W-ra tehető teljesítményszükségletükkel. Ez 118 Watt, ami halogén fényszórójú autó esetén további 40-nel gyarapszik a két darab 55W-os halogén és 35W-os xenon fényforrások különbözetéből, ami átlagos autó esetén máris 158W-ot tesz ki. Viszont ehhez körülbelül 620W megtermeléséhez szükséges mennyiségű benzint, vagy gázolajat kell elégetni minden egyes másodpercben. Emlékeztetőül: 1LE = 735W.

Természetesen a láthatóság mindennél fontosabb, és az ezért felemésztődésbe menő energia messze nem mérhető össze egy idejében észre nem vett járművel való ütközésből adódó esetleges baleset következményeivel, azonban érdemes volt elgondolkodni azon, hogy mit nyújt a tompított nappal a befektetett energiáért és az általa okozott, többlet környezetterhelésért cserébe. Mivel a tompított lámpa éjszakai közlekedésre lett kitalálva, elsődleges feladata az előttünk lévő útburkolat megvilágítása oly módon, hogy a járművel szemben közlekedőket fényével ne zavarja.
Itt pedig hoppá van!
Ugyanis nappal autónk kivilágítására a tompított fényszóróból távozó, „káros”, megtört fénysugarakat használjuk csak fel, vagyis a fényszóró által kibocsátott fénynek csupán 1-2 százalékát. (Miközben az éjszakai útburkolatot megvilágító fénykéve világosban teljesen láthatatlan.) Erre a problémára ad megoldást a február 7-étől kötelező fényforrás, amely megfelelő (de nem eltúlzott) erősségű fényével a közlekedés szempontjából kritikus helyeket célozza – ám töredék teljesítményfelvétel mellett teremti meg a biztonságos közlekedés feltételeit.

Egy LED-es menetjelző lámpa például alig fogyaszt 10-15W-ot a példában említett halogén fényszóróval szerelt autó 158W-ot emésztő világítórendszerével szemben. Ez pedig egyben azt is jelenti a kötelező nappali menetjelző fényre vonatkozó előírás megjelenésével, hogy a közúti közlekedés biztonságának növelése a légkört szennyező károsanyag-kibocsátás csökkentésével együtt következik be. Zárógondolatként csak annyit jegyeznék meg, hogy noha egyetlen autó esetében jelentéktelennek tűnhet az energiakülönbség és a belőle származó környezetterhelésben jelentkező megtakarítás, azonban a napjainkra több mint 277 millió személyautót és mikrobuszt számláló európai uniós személygépjármű állomány esetében már igen jelentős kibocsátási értékek adódnak egy 10 éves átlagos járműélettartamot felölelő periódus alatt.

LED-es menetjelző lámpa fogyasztása 10-15W
Xenonnal ellátott jármű fogyasztása 118W
Normál izzóval ellátott jármű fogyasztása 158W
Hatásfok (üzemanyag/elektromos energia) 85%
EU személyautó és mikrobusz (2013) 277.000.000 jármű

További előnye a menetjelzők beépítésének a mára már elterjedt, gyári automata fényszórók használhatóságának megteremtése is. Eddig hiába tudta az autónk az automata fényszóróvezérlést, az csak a sötétre vonatkozott. Automata állásba tekerve a fényszóró kapcsolót az meghatározott fénymennyiség alatt, automatán bekapcsolta a tompított fényt, de fogalma sem volt, -honnan is lett volna-, hogy városban, vagy azon kívül haladunk-e. Így ez hazánkban, és sok európai államban feleslegessé tette az automata fényszóróvezérlést. Ez eddig csupán apró de felesleges kényelmi szolgáltatás volt, de mostantól elég a fényszóró kapcsolóját automata állásba fordítanunk és menet közben vagy a menetjelző, vagy pedig a tompított fényünk világítani fog. Parkoláskor sem lesz gondunk a rendszerre, ugyanis azt továbbra is automata üzemmódban hagyva a gyújtás levételekor kikapcsol minden külső világítást és egy csepp áramot sem fogyaszt feleslegesen.

- biztonságra gyakorolt közvetlen hatás

A biztonságra gyakorolt közvetlen hatásuk jelentős. Szép nyári napon, a kietlen rónaságon kocsikázva is jóval később veszünk észre egy velünk szemben kivilágítatlanul közlekedő autót, mint egy kivilágítottat. A helyzet sokkal drámaibb fasor mellett haladva, ahol napsütésben a fény-árnyék határok akár méterenként is válthatják egymást, fárasztva ezzel szemünket, és összemosva a háttérrel a szembe jövőket. A tényleges látótávolság –ami itt észlelési távolságot takar- akár 100méterre is csökkenhet! Brutális! Ködben ilyen látótávolság mellett, már sokan nem autóznak, -jól is teszik-. Nyáron, napsütésben ki gondol erre? Egy előzés eldöntésekor pedig tudnunk kell, érzékeink külső hatásra néha megcsalnak minket. Olyan ez, mint Vasarely méltán világhírű képei.

- akár otthoni szereléssel

Sokan utólagosan, akár otthoni szereléssel barkácsolnak ilyen, szaknyelven Daytime Running Lights (DRL) világítást, és figyelmen kívül hagyják a szabályokat. Ezzel teret adnak a rend éber őreinek ahhoz, hogy egy közúti ellenőrzés keretében kellemetlen kérdéseket tegyenek fel az óvatlan tulajdonosnak.
Az utólagosan beépíthető rendszerek közül is érdemesebb a LED-eseket választani. Formájuk nem oly szerteágazó, mint gyári beépítésű testvéreiké, de a kör és a téglalap itt is megtalálható. Nem összekeverendőek, a beltéri alkalmazásra kifejlesztett LED-füzérekkel, amelyek menetjelzőkénti, sőt külső fényforráskénti alkalmazása is tilos!

A hatályos EU előírás szerint ilyen világítóeszközt minimum 25, maximum 150 cm magasan lehet elhelyezni, és a két lámpa között legalább 60 centiméteres távolságot kötelező tartani - ellenkező esetben a műszaki vizsgán kifogásolhatják a megoldást. Ugyancsak előírás, hogy a ködlámpa, a tompított vagy a távolsági fényszóró bekapcsolásakor a nappali menetfénynek vagy ki kell kapcsolnia, vagy halványabban kell világítania.
Itt megjegyzem, hogy a magyar jogszabályból kimaradta a halványabban kell világítania kitétel, ami adott esetben magyarázkodásra adhat okot a vizsgán vagy egy közúti ellenőrzés során, utólag beépített lámpák esetén.

Jelenleg kétféle kategóriát különböztetünk meg. Az egyik az úgynevezett dekorációs gyöngysor, amely azonban illegális, mert nem rendelkezik E minősítéssel, és emiatt a vizsgán előszeretettel (és jogosan) kötnek bele. A másik a bevizsgált DRL készlet, amelyen megtalálható a karikába tett E betű, valamint az "RL" jelzés is. Mivel, egyre nagyobb az érdeklődés ezen eszközök iránt, így a már most elég széles a termékkínálat, az egyszerű, csíkszerű világítótestektől a komolyabb elektronikával ellátott DRL szettek is kaphatóak, amelyek esztétikus elhelyezése sokszor nehézséget okoz a formatervezett karosszérián - szerelésnél bevett gyakorlat a ködlámpa körüli rész, vagy a hűtőrács alja. A "noname" termékek az 5-12 ezer forintos ársávban mozognak, viszonylag tág minőségi szórással, így ne lepődjünk meg azon, ha a vezetékek sarui leesnek, netán a rosszul szigetelt lámpatestek beáznak. Elegánsabb megoldásokat kínálnak a speciális, lámpákra szakosodott márkák, mint a Hella vagy a Philips, de az esztétikának ára van - 35-50 ezer forintos összegekre lehet számítani.

Beszerelésnél kapcsolási rajz nélkül nem sokra megy az amatőr otthoni barkácsoló, és adódhatnak egyéb technikai meglepetések. Megeshet (elsősorban a nem LED technológiás eszközöknél), hogy a helyzetjelzőre kötött DRL megzavarja a hibakereső áramkört, és ilyenkor kétféle probléma is adódhat: vagy be sem kapcsol a helyzetjelző, vagy tévesen izzóhibát jelez a rendszer.

Nézzük meg a jogszabályi hátteret:

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 87. számú előírása — Egységes rendelkezések gépjárművek nappali menetjelző lámpáinak jóváhagyásáról: (Kivonatos ismertetés)

1. ALKALMAZÁSI KÖR
Az előírás az L, M, N és T kategóriájú járművek [1] nappali menetjelző lámpáira vonatkozik.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen előírás alkalmazásában:
2.1. "Nappali menetjelző lámpa": menetirányba néző olyan lámpa, amely arra szolgál, hogy a haladó járművet nappal jobban láthatóvá tegye.
5.1.5. Minden olyan lámpán, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a fenti 4.4. szakaszban megadott helyen fel kell tüntetni az alábbi 5.2. és 5.3. szakaszban leírt jelölést.
5.1.6. Az 5.2. szakaszban említett jelölésnek és jeleknek eltávolíthatatlannak és jól olvashatónak kell lenniük az után is, hogy a lámpát a járműbe beépítették.
5.2. A jóváhagyási jel felépítése
A jóváhagyási jelnek a következőket kell tartalmaznia:
5.2.1. a nemzetközi jóváhagyási jel, amely a következőkből áll:
5.2.1.1. egy kör, benne az "E" betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma [2];
5.2.1.2. a jóváhagyási szám;
5.2.2. az "RL" kiegészítő jel;
6. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
6.1. Mindegyik lámpának meg kell felelnie az alábbi szakaszokban előírt követelményeknek.
6.2. A nappali menetjelző lámpákat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a szokásos használat mellett fellépő rezgések ellenére kielégítően ellássák feladatukat, és megőrizzék ezen előírás szerinti jellemzőiket.
7. FÉNYERŐ
7.1. Az egyes lámpák által kibocsátott fény erejének legalább 400 cd-nak kell lennie a vonatkoztatási tengely mentén.
7.2.2. egyik olyan irányból se haladja meg az 1200 cd-t, ahonnan a lámpa látható.
8. LÁTSZÓLAGOS FELÜLET
A látszólagos felület mérete a lámpa vonatkoztatási tengelyének irányából nézve nem lehet 25 cm2-nél kisebb, illetve 200 cm2-nél nagyobb.
9. A KIBOCSÁTOTT FÉNY SZÍNE
A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie. A mérést az alábbi 10. szakaszban előírt feltételek mellett kell elvégezni.

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel és a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
A nappali menetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
55/A. § (1) A gépkocsit fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával.
(2) A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.
A nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek
55/B. § (1) A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni.
(2) A nappali menetjelző lámpákat a gépkocsin a következőképpen kell elhelyezni:
a) az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 1,50 méternél távolabb nem lehet;
b) az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek, azonban az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1,3 métert, a belső szélek közötti legkisebb távolság 0,40 méterre csökkenthető.
(3) A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására kész állapotában van, de - kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet - automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
A közúti közlekedés szabályait - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - a következők szerint állapítjuk meg:
II. fejezet
A járművek kivilágítása
A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása
44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
(2) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.
(3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni - fényjelzés kivételével - csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata
a) másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét elvakíthatja,
b) a másik jármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármű vezetőjét elvakíthatja,
c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja.
(4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
(5) Keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad.
(6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.
(7) A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

Források:
Hivatalos Magyar és Európai jogszabályok
Az alap cikk tulajdonosa: Magyar Ford Focus Klub, http://www.fordfocus.hu