Ősök emléke

 

Bár Budapesten a Híradótechnikai Vállalatnál készült a legelső autórádió, de az első nagy darabszámú kereskedelmi forgalomba kerülő autórádió bölcsője Székesfehérváron a Finommechanikai Vállalatnál ringott. Furcsa keretszerkezet, mert az utolsó magyar autórádió a Densionnál készült Budapesten, de az utolsó nagy darabszámú, kereskedelmi forgalomba kerülő autórádió Székesfehérváron, a Videoton gyártósoráról hullott az történelem porába.

Vannak dolgok, amik nem adatnak meg az embernek, vannak autórádiók, aminek birtoklására születni kell.

Így vagyok két készülékkel is, a Lilliput és a Colibri estében.

Colibri az egyik aukciós oldalon feltűnt romjaiban, előlapjának több mint fele hiányzott és a tápfeszültségről gondoskodó külön doboz sem volt meg. A tulajdonosa, amint érdeklődést látott részemről, azonnal egekbe vitte az árát és sajnos van az a szint, amit már nem szabad megugrani. Gondolom a szemétben végezte és nagyon sajnálom, mert azóta sem találkoztam vele.

A Lilliput szörnyebb történet. Kedves ismerősöm, Tóth Ferenc, közismert rádiógyűjtő szentélyében egy hűtőszekrény tetején pihent és komoly ígéretet kaptam rá, hogy enyém lesz, csak egy kicsit még őrzi, nézi, elbúcsúzik tőle. Sajnálatos módon a hűtőszekrény kigyulladt és Lilliputtal együtt rengeteg érték veszett oda Feri gyűjteményének értékes darabjai, szerszámok, műszerek, alkatrészek.

- azok az átkozott hazai rádiók, amiket sehol sem találhatók

Colibri 282

Híradótechnika vállalat, Budapest

A Colibri autórádió hat csöves, négy hullámsávos, valamint egy fix állomás (589kHz) vételére alkalmas készülék. A vevőrész és a tápellátásért felelős egység külön dobozba került, amit egy árnyékolt, többeres kábel köt össze.

A nyomógombok funkciói balról-jobbra: rh II, rh I, kh, hh és egy fix állomás.
Baloldali kettős forgatógombjának kisebbik tagja a ki- és bekapcsolást végzi, a nagyobb a hangerőszabályzást.
Jobboldali dupla forgatógombjának nagyobbik fele az állomáskeresést valósítja meg, a kisebbik a finomhangolást.

6V-os és 12V-os, pozitív és negatív testelésű módra átkapcsolható, bár a 6/12V átváltáskor a skálaizzó, a bizosító betét és a vibrátor cserélendő, pozitív és negatív testelés váltásakor a C47-es kondenzátor polaritása felcserélendő.

Súlya:

vevőrész: 3,6kg
tápegység: 5,9kg
összesen: 9,5kg

Vértes, Bakony

Finommechanikai Vállalat, Székesfehérvár – 1955 - 1956

Kovács Tibor 1964-ben a Rádióamatőr füzetei, 85. számában, a Vértes autórádiót határozta meg, mint az első hazai gyártású autórádiót. Azt hiszem ezt a címet azzal érdemelte ki, hogy ez volt az első olyan autórádió, ami hazánkban nagyobb darabszámban (párszáz darab) valóban az üzletek polcaira került.

Öt csöves, három hullámsávos, 6V-os és 12V-os választható kivitelben került forgalomba.

Kivitelét tekintve két különálló dobozból állt. Az egyik a vevőrészt, míg másik a tápellátás áramkörét tartalmazta.

Az előlap baloldali gombja az állomáskereső, a középső a hangerőszabályzó, a jobboldali a yaxley rendszerű hullámsáv váltó.
Ki- és bekapcsoló gomb nincs, a kapcsolót a készülék tápkábelére kellett szerelni és így bárhová elhelyezhető volt.

A Bakony

Elektromos felépítésében teljesen megegyezik a Vértes készülékkel, csak mechanikai különbség van a két készülék között. A Bakony a vevőrészben magában foglalja a hangszórót, valamint gombjainak sorrendje változik. Baloldalra került a hangerő, középre a hullámsáv váltó és jobboldalra a hangológomb. - ez már a megszokott rend számunkra –

A ki- és bekapcsolásra szolgáló tömbler kapcsoló a készülék oldalára lett erősítve.

Lilliput

Finommechanikai Vállalat, Székesfehérvár – 1959 – 1961

Ebből a csinos készülékből már 2.000 darab került a kereskedelembe!
Hat csöves, három hullámsávos, induktív hangolású készülék. Választható volt közép-, hosszú- és rövidhullámos vagy a közép- és két rövidhullámos megoldásban.

Belsejében kétféle csőtípust alkalmaztak, noval és miniatűr. Forradalmi megoldása a bakelit alaplap, amire az alkatrészeket szerelték.

6V-os és 12V-os tápfeszültségről is működtethető, az átkapcsoláskor a vibrátort nem kell cserélni, de a skálaizzót és a biztosítékot igen, de ezek a készülék megbontása nélkül végrehajthatók.

Szintén két különálló egységből áll. Az egyikben a vevőrész, míg a másikban az áramátalakító és a végfokozat kapott helyet. Külön megjegyzik elődeink, hogy könnyen szétszedhető és rendkívül könnyen javítható autórádió.

Gulliver

Finommechanikai Vállalat – Székesfehérvár – 1962 -1963

A Gulliver egy áttörés a magyar autórádió történelmében, hiszen a négy elektroncső mellett a doboz három tranzisztort is magába zárt.

Három miniatűr és egy noval cső, valamint két Tungsram és egy Toshiba vagy Siemens tranzisztor testesítette meg a Lilliput kapcsolástechnikáját.

A csöves vevőrész dobozát a tranzisztoros hangvégfok és a szintén tranzisztoros táp doboza követte. Ezt a mechanikus elrendezést használta a továbbiakban az összes TR készülék, amiket már mi is ismerünk és nagyobb darabszámú eladásnak köszönhetően sokszor megtaláljuk ma is az aukciós oldalak kínálatában.

Ahogy kapcsolástechnikájában, úgy a kezelőszervek elhelyezésében is a Lilliput hagyományát követte. Átkapcsolható volt 6V-os és 12V-os tápfeszültségre, ilyenkor csak a skálaizzót és a biztosítékot kellett cserélni.

Kalandozzunk egy kicsit, az autórádió majdnem buszrádió és fordítva...

FAR 1 és FAR 11 autóbusz rádió

Finommechanikai Vállalat – Székesfehérvár – 1955 – 1956

A szomszéd Ikarus buszokat gyártott, így adta magát, hogy megszülessen egy buszrádió és az Ikarus instrukciói alapján a Finommechanikai Vállalat mérnökei „összedobtak” egyet.

A FAR 1 és a FAR 11 kapcsolástechnikailag azonosak voltak, az előlapon és a vázon egy-két előnyös változtatás különböztette meg őket, illetve a FAR 11, 24V-os tápfeszültségről is üzemelt.

Két dobozból állt, az egyik tartalmazta a tápellátás áramkörét, a másik doboz a vevőt és hangvégfokot. Kilenc noval elektroncső, 8 Wattos, nagy teljesítményű végfok, mikrofon és lemezjátszó bemenet tette igazi buszrádióvá.

FAR 2 autóbuszrádió

Finommechanikai Vállalat – Székesfehérvár – 1958

Ez a készülék csak száz legyártott példányt élt meg, komplikált elektromos és mechanikus megoldásai miatt leállították a gyártását, mert akkoriban azt vallották, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni.

Tizenegy elektroncsövet sikerült belezsúfolni, 11W kimenő teljesítménnyel rendelkezett, ami olyan tápenergiát igényelt, amit csak két, párhuzamosan dolgozó vibrátoros átalakító tudott kiszolgálni, hiszen gyári adata szerint 12,6V-on 9,5A áramfelvételt produkált.

FAR 21 autóbuszrádió

Finommechanikai Vállalat – Székesfehérvár – 1958 – 1960

3000 darab került ki a gyártósorról. A FAR 2 racionalizálásra késztette a tervezőket minden téren. A sikertelen elődöt végül is egy sikeres, megbízható készülék váltotta.

A 11db elektroncső nyolcra redukálódott, az előlapon a kezelőszervek logikus sorrendbe kerültek és a készülék elveszítette a FAR 2 súlyának kétharmadát.

12V-os és 24V-os tápfeszültségről is üzemelt, egyes darabjain a rövidhullám helyett fix adó beállítására is volt lehetőség.

Gullivox autóbuszrádió

Finommechanikai Vállalat – Székesfehérvár – 1961 – 1963

Szintén sikeres darab, 2500 készülék jött le a gyártósorról.

A már említett Gulliver autórádió és a lentebb ismertetett Mikivox tranzisztoros erősítő öszvére. A két alkotóelemet fémpántok erősítik össze és egy közös előlap teszi őket egységes új termékké.

Két végfokozata van, az egyik egy darab 5 Ohmos, úgynevezett ellenőrző hangszórókimenet, míg a másik 5 x 5 Ohm meghajtására szolgál. Csak 12V-os tápfeszültségről működött.

Újdonsága, hogy a mikrofon bekapcsológombját a mikrofon nyelére szerelték!

TR 651 autóbuszrádió

Finommechanikai Vállalat – Székesfehérvár – 1964 – x

A TR 651 autórádió és a Mikivox tranzisztoros erősítő kettőse, egy előlapra szerelve.

Ez volt az első teljesen tranzisztorizált autóbuszrádió!

Tizennégy darab tranzisztor működött benne, 9db Tungsram és 5db Toshiba (és 2db OA 1160-as germánium dióda). 10%-os megengedett torzítás mellett az egyik kimeneten 3W (5 Ohm), míg a másik kimeneten 8W (16 Ohm) teljesítményt adott le.

Mikivox

Finommechanikai Vállalat – Székesfehérvár – 1960 -1964

Ez a mikrofonerősítő a Fővárosi Autóbusz Üzem kérésére lett kifejlesztve a városi autóbuszokban a kalauzok munkájának megkönnyítésére.

Első verziója 5W, majd a Toshiba 2SB26-os tranzisztornak köszönhetően 8-10W kimenő teljesítményre volt képes. Kis mérete miatt bárhol elhelyezhető volt, kezelőszervei krómozott előlapján foglaltak helyet, mikrofonjának nyelén elhelyezett kapcsolója ergonomikus kezelést biztosított.

A legelterjedtebb erősítő címet tudhatja magáénak ez a kis korszerű ékszerdoboz.

 

Forrás: Rádióamatőr füzetei - 85. szám - Kovács Tibor